A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből

A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből - HÍREK 2014/1 http://www.termeszet-vedelme.eoldal.hu/ ÁFONYÁK (legyen év cserjéje is!) 2014.12.16. Az áfonya (Vaccinium) örökzöld vagy lombhullató, félcserje vagy cserje nemzetségnek számos alnemzetsége, fajcsoportja van, és Földünkön több száz faja él (a fajokon belül különböző alfajokkal és alakokkal, és sok nemesített fajtát is termesztenek). A hazai flórában előforduló három faj (fekete áfonya, vörös áfonya, tőzegáfonya) közül a vörös és a tőzegáfonya áll természetvédelmi oltalom alatt, mindkét faj védett, 10.000 Ft/egyed pénzben kifejezett értékkel [az egyed fogalmát lásd Tvt. 4. § p) pont és Btk. 242. § (4) bekezdés ⃰]. A védelem alól a tőzegáfonya esetében kivétel a gyógyászati célra feldolgozott származéka, a vörös áfonya esetében pedig a gyümölcse, valamint a gyógyászati és élelmezési célra feldolgozott származéka. A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) hazánkban kisebb állományokban előforduló lombhullató törpecserje. Finom ízű gyümölcstermésének és leveleinek számos gyógyhatása van, termése például a szemre, a látásra fejt ki kedvező hatást (antocián), szárítva lázcsillapító is, szintén gyógyhatású levele kellemes ízű tea készítésére alkalmas. A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) országunkban ugyancsak előforduló, kétszer virágzó – termő örökzöld törpecserje. Termésének és levelének sokféle aktív hatóanyaga van, termése antioxidánsokban gazdag, a leveléből készült főzete vértisztító és vízhajtó is. A tőzegmohalápokon előforduló szintén örökzöld tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) elheverő törpecserje gyümölcse magas C-vitamin tartalmú, és gyógyhatású a gyomorra, az emésztőrendszerre, az érrendszerre, a vesére (vesekő ellen is) és más szervekre. Részleteket a két védett áfonyafajról lásd Bartha Dénes (szerk.) (2012): Magyarország ritka fa- és cserjefajainak atlasza, Kossuth Kiadó, Budapest. A vörös áfonya védelem alá nem tartozó gyümölcsének gyűjtéséhez természetesen a terület tulajdonosának (vagyonkezelőjének) a hozzájárulása szükséges, egyébként a védett növények gyűjtése védett természeti területen kívül is hatósági engedélyhez kötött. A nem védett fekete áfonya gyűjtése területtulajdonosi (vagyonkezelői) hozzájárulással jogszerű, védett természeti területen pedig hatósági engedély köteles is [a hozzájárulás feltételekhez kötése, illetve az értékesítés tulajdonosi (vagyonkezelői) jog, kivéve állami erdőben az egyéni szükséglet mértékéig történő gyűjtést]. Természetvédelmi jelentőségük és gyógyhatásuk miatt is indokolt volna valamely elkövetkező évben az év cserjéjének választani a fekete, a tőzeg- és a vörös áfonya törpecserje-hármast, mint védendő ritka természeti kincseinket. ⃰egyed = élő szervezet, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka, továbbá az azokból készült vagy azokból származó összetevőt tartalmazó termék vagy készítmény. Dr. Temesi Géza   A Natura 2000 erdők kezelése 2014.12.05. A Natura 2000 területen levő erdők elsődleges vagy másodlagos rendeltetése a védelmi rendeltetésen belül a &bdquo;Natura 2000”, amennyiben azonban az erdőrészlet egyben védett természeti terület is, úgy &bdquo;természetvédelmi” az elsődleges rendeltetése. A Natura 2000 erdők összes kiterjedése 770 ezer hektár (az összes erdőterület 40 %-a), ebből egyben védett természeti terület is 384 ezer hektár (az összes erdőterület 20 %-a). A körzeti erdőtervezésnek a Natura 2000 erdőterületeken a rendeltetéseknek megfelelő célok, a jelelő növény- és állatfajok, illetve a jelölő élőhely-típusok figyelembe vételével kell történnie, a vonatkozó jogszabályoknak, védett természeti területen levő Natura 2000 erdőkben a természetvédelmi kezelési tervnek, és az erdészeti (erdőtervezési, erdőművelési, erdővédelmi, erdőhasználati) szakmai alapoknak megfelelően. (A Natura 2000 fenntartási tervek elsősorban a nem védett természeti területen kijelölt nem erdő művelési ágú Natura 2000 területekre készülnek.) A Natura 2000 erdőkben erdőgazdálkodás az erdőtervek alapján folyhat az elsődleges és további rendeltetésnek megfelelően, összhangban a természetvédelmi célok és érdekek szerint természetvédelmi kezelésükkel (a természetvédelmi kezelési tervek kötelező erejűek, míg a Natura 2000 fenntartási tervek nem kötelező ajánlásnak, javaslatnak minősülnek). A természetvédelmi kezelést szolgáló természetközeli erdőgazdálkodást természetvédelmi erdőkezelésnek nevezhetjük. A tervezésekhez és a természetvédelmi erdőkezeléshez részletes szakmai ismereteket nyújt a Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon c. ez évben megjelent szakkönyv. A sokszerzős nagykönyv foglalkozik a Natura 2000 erdők természetvédelmi célú kezelésének általános kérdéseivel, valamint konkrétan a különböző erdőtársulások, erdőtípusok mint élőhelyek leírásával és kezelésével. További, a Natura 2000 erdőket is érintő új szakirodalom a Védett erdők természetességi állapotának fenntartása és fejlesztése című ugyancsak 2014-ben megjelent kötet (szerzők: Frank Tamás – Szmorad Ferenc), de rendelkezésre állnak korábbi kiadású erdőkezeléssel foglalkozó szakkönyvek is. Dr. Temesi Géza   Aktuális adatok: területi arányok 2014.11.14. A 2014. 09. 25-én hírként közzétett AKTUÁLIS TERÜLETI ADATOK számszerűsítik a természetvédelmi oltalom alatt álló területeket. Védett és nem védett természeti környezetünk relatív nagyságrendjének jellemzésére jól alkalmasak a %-ban kifejezett területi arányok, amelyek kerekített számokkal az alábbiak. Magyarország területének közel 10 %-a védett természeti terület, 21 %-a Natura 2000 terület, és – a védett természeti illetve a Natura 2000 területek átfedései eredményeképpen – összesen több mint 22 %-a áll természetvédelmi oltalom alatt. A védett természeti területek 91 %-a ugyanis egyúttal Natura 2000 terület is, illetve a Natura 2000 területek 39 %-a egyben védett természeti terület. Az ország területének 21 %-a erdőterület (= erdősültség), ~ 88 %-a vadászterület és közel 2 %-a halgazdálkodási vízterület. Természetvédelmi szempontból – mint a természeti környezet részét képező ökoszisztéma (életközösség és élőhely) – meghatározóak az erdők. A védett természeti területek 47 %-a, a Natura 2000 területeknek pedig 39 %-a erdő. A többi természetvédelmi oltalom alatt álló terület különböző más művelési ágakba (rét, legelő, szántó, kivett, nádas stb.) tartozik. Az ország erdőterületének 22 %-a védett természeti terület, 40 %-a Natura 2000 terület. A 22 % védett erdőterületből 2 % Natura 2000 területek nélküli védett természeti terület. A 40 % Natura 2000 területből 20 % egyben védett természeti terület is, 20 % pedig védett természeti területen kívüli Natura 2000 terület. Az országos összes vadászterület mintegy 25 %-a védett természeti illetve Natura 2000 terület, gyakorlatilag minden természetvédelmi oltalom alatt álló terület egyben vadászterület (az annak nem minősülhető területek kivételével). A természetvédelem a fenntarthatóság feltétele, a természetgazdálkodásnak pedig hosszú távú tervezési rendszerekre is alapozva szolgálnia kell a fenntartható fejlődést. Az erdészek erdősültségünk, az erdők természetességi állapotának és az élőfa-készletnek a folyamatos növelésével (az évenkénti fakitermelés mennyisége az évi bruttó folyónövedék ~ 60 %-a), a vadászok a vad- és élőhely-védelemmel, valamint a vadállomány szabályozásával, a halgazdálkodók pedig a halállomány és természetes vizeink védelmével járulnak hozzá természeti környezetünk általános védelméhez és a fenntartható fejlődéshez. Dr. Temesi Géza   Globalizáció – biológiai invázió – özönfajok 2014.11.03. A fajok elszaporodási és kihalás elleni stratégiájának része az új területeken történő megtelepedésük, a kolonizáció. A földrajzi távolságok és az ökológiai gátak azonban határt szabnak a terjedésnek, és lehetővé válik az ökoszisztémák meghatározott földrajzi térhez kötött evolúciója és biológiai sokfélesége. Egy új faj érkezése ugyanakkor természetes jelenség, és a legtöbb idegenhonos faj nem tesz szert ökológiai jelentőségre, vagy nem válik invázióssá. Vannak azonban mintegy 10 % arányban kivételek. Az inváziós idegenhonos fajokat nevezzük özönfajoknak, amelyek kiszoríthatják az őshonos fajokat, kiszámíthatatlan hatást gyakorolva a biológiai sokféleségre hozzájárulnak az ökoszisztémák homogenizációjához, és a globális biodiverzitás-csökkenés egyik fő okozójává válhatnak. A globalizáció, az egyre növekvő kereskedelem és idegenforgalom következtében a növény- és állatfajok számára lehetővé válik ugyanis a terjedésüket akadályozó természetföldrajzi akadályok leküzdése és a természetes elterjedési területükön kívülre történő behurcolásuk. A globalizáció miatti behurcolás, valamint szándékos betelepítés az alapvető oka az özönfajok megjelenésének. A természetes hazai növény- és állatvilágra veszélyt jelentő özönfaj például a bálványfa, a keskenylevelű ezüstfa, a zöld juhar, a fehér akác (egyben hungarikum!), a magas aranyvessző, a muflon, a dámszarvas, az amur, a busa, a mediterrán csiga és további több tucat növény- és állatfaj. Hazánkban még nem megtelepedett potenciálisan veszélyt jelentő özönfaj például a nílusi lúd, a kanadai lúd, a mosómedve, a díszes ékszerteknős, a fekete amur és számos további. Az inváziós idegenhonos fajok kérdése ma már globális probléma, amely nemzetközi fellépést igényel. A riói egyezmény a biológiai sokféleségről, az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló berni egyezmény, elsősorban a berni egyezmény részes feleinek szóló &bdquo;Európai stratégia az özönfajok ellen”, továbbá az idegenhonos özönfajok szabályozására vonatkozó új EU rendelet (2014. szeptember) a nemzetközi keretei az özönfajok elleni négylépcsős védekezésnek: 1) a bekerülés megelőzése; 2) a megtelepedés megelőzése, a faj kiszorítása; 3) a faj elszigetelése, hosszú távú állományszabályozása; 4) a biológiai invázióval érintett természetes élőhelyek, ökoszisztémák helyreállítása. Dr. Temesi Géza   Globális problémák 2014.10.17. A természeti környezet a fenntartható fejlődés egyik pillére, a természetvédelem ezért a fenntarthatóság alapfeltétele. Napjainkban világviszonylatban egyre szélesebb tudományos, állami és társadalmi köröket foglalkoztat az emberiség jövője, a fenntartható fejlődés és követelményeinek érvényesítése. Az üvegházhatású gázok kibocsátása miatti globális klímaváltozás, az ivóvízbázis védelme és az élelmiszerellátás jövője, valamint a környezetszennyezés és a hulladékkezelés ügye az a néhány fő probléma, amelyek hatékony megoldásának késedelme a Föld természeti környezetét és az emberiség jövőjét is egyre súlyosabban veszélyezteti. A legfontosabb üvegházhatású gáz a CO2, amelynek kibocsátása Földünkön jelentős emelkedést mutat, koncentrációja már-már rekordmagasságú. Hazánkban viszont az utóbbi negyedszázadban a széndioxid kibocsátás egyharmadával csökkent, főleg az időszak első felében nem energiapolitikai intézkedések eredményeként, hanem az ipari és a mezőgazdasági termelés rendszerváltás utáni radikális csökkenése, a gazdasági visszaesés miatt. Hasonlóan csökkent átmenetileg a kibocsátás az európai gazdasági válsággal erősen érintett országokban is. Bolygónk legnagyobb környezetszennyezői egyébként Kína, az Amerikai Egyesült Államok és India. Az erdők fontos szerepet játszanak a CO2 felhasználásában, sajnos a kitermelés, a trópusi erdőirtások ez ellen hatnak, a felmelegedés pedig az esőerdőket tovább pusztítja. Ma már számtalan civil nemzeti és világszervezet, politikai pártok és tüntető tömegek mellett egyházi közösségek is fellépnek a természeti és a mesterséges környezet védelme érdekében (lásd például hazánkban: teremtésvédelem, ökogyülekezet). Ferenc pápa környezetvédelemről, klímaváltozásról szóló &bdquo;zöld enciklikája” 2015 elejére készül el, és a jövő évben a globális klímaváltozásról Párizsban világkonferencia is lesz. Eredményt elérni csak világszintű és nemzeti összefogással, szigorú szabályozások érvényesítésével, állami és társadalmi együttműködéssel lehet. Dr. Temesi Géza   Erősödik a természet őrzése 2014.10.02. A 2012. évi CXX. törvény (rendészeti törvény) együtt szabályozza a természetvédelmi őröktől a közterület-felügyelőkig a lehető legkülönbözőbb jogállású személyek által alkalmazható intézkedéseket és kényszerítő eszközöket, az alkalmazási feltételeket, a szolgálati igazolványt és jelvényt, a nyilvántartást, a képzést és vizsgáztatást, az együttműködést és más kérdéseket. A törvény hatálya alá tartozik e tekintetben a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr, az erdővédelmi szolgálat tagja, a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, a hivatásos vadász, a halászati őr, a mezőőr és a hegyőr, valamint a közterület-felügyelő. A jogalkotó a törvénnyel a rendészeti feladatokat is ellátó erdészeti szakszemélyzet, hivatásos vadász, halászati őr és mezőőr intézkedési jogosultságait közelítette az állami természetvédelmi őr 1997. évi CLIX. törvényben korábban is meghatározott intézkedéseihez. A természet őrzése így erősödik intézkedési jogkör és létszám tekintetében egyaránt. 2014. szeptember végéig a rendészeti törvényben előírt vizsgát tett a 3500 főt meghaladó létszámú erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet tagjai közül közel 2100 fő, továbbá 3650 hivatásos vadász és több mint 800 halászati őr. (A halászati őrzési feladatokat a halászati őrökön kívül kb. 1000 fő társadalmi halőr látja el.) A Természetvédelmi Őrszolgálat létszáma kerekítve 250 fő, és már szolgál 5 fő önkormányzati természetvédelmi őr is, valamennyien rendészeti vizsgát tettek. A vizsgát tett mezőőrök száma 765 fő. A szakmai feladataik mellett a természet őrzését is ellátó rendészeti személyek száma a mezőőrök nélkül így meghaladja a 6800 főt (a társadalmi halőrökkel és a polgári természetőrökkel együttes természetet őrző létszám pedig a 8000 főt). Mindemellett a mezei őrszolgálat is segíti a természetőrzést részben az együttműködések révén, részben pedig a vegyes minősítésű területeken. Dr. Temesi Géza   GOMBASZEZON 2014.08.29. A vadon termő gomba nem uratlan, nem gazdátlan természeti érték, nem közös állampolgári tulajdon, nem is a természet ajándéka a rátaláló számára, hanem az alapvető szabály szerint a terület tulajdonosáé, illetve – ilyen vonatkozásban a tulajdonost megjelenítő – vagyonkezelőé, haszonbérlőé, gazdálkodóé. (Hasonló a helyzet a vadgyümölccsel és a gyógynövénnyel is.) A tapasztalható tájékozatlanságot, tévhiteket ebben a vonatkozásban a média, valamint a gombavizsgálás intézménye is erősítik. Nagyon ritkán hangzik el ugyanis a sajtóban, még ritkábban olvasható, hogy nem csak a gombamérgezés miatt fontos az odafigyelés, hanem a tulajdonjog miatt is. A gombavizsgálás megtörténte a piacon pedig azt a látszatot kelti, hogy minden rendben van ha a gomba nem mérgező, mert fogyasztható, és akár (ha nem is kimondottan, de ráutalóan) árusítható, a származás érdektelen. A hatályos jogszabályok alapján a gomba gyűjtéséhez is a terület tulajdonosának (vagyonkezelőjének) a hozzájárulása szükséges, amit természetesen a tulajdonos pénzbeni ellenértékhez köthet. Kivételként állami erdőben az erdőtörvény és végrehajtási rendelete lehetővé teszi az egyéni szükségletre történő gombagyűjtést 2 kg/fő/nap maximális mennyiségig tulajdonosi hozzájárulás nélkül, az így gyűjtött gomba azonban kereskedelmi forgalomba nem hozható. Védett természeti területen a gyűjtés engedélyköteles, ami alól a természetvédelmi kezelési terv adhat felmentést. A földalatti gombafajok gyűjtését külön jogszabály még további feltételekhez is köti! Ajánlatos utánanézni a jogszabályoknak, mert nem ismeretük nem mentesít a felelősség és jogkövetkezmény alól: lopás, tulajdon elleni szabálysértés, vagyon elleni bűncselekmény, erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása, fokozottan védett vagy védett természeti területen természetvédelmi bírság lehet a gyűjtésből! A területtulajdonosok éljenek tulajdonosi jogukkal, az illetékes szerveknek, hatóságoknak, őrzési feladatokat ellátó rendészeti személyeknek pedig kötelessége a jogszabályok alkalmazása, érvényesítése. Dr. Temesi Géza   Új minisztériumi szervezet 2014.08.14. Hatályba lépett a földművelésügyi miniszter 3/2014. (VIII. 1.) FM utasítása a Földművelésügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról. A FM igazgatási ágazatába tartozik a természetvédelem, az erdészet, a vadgazdálkodás és a halgazdálkodás irányítása is. Az SzMSz alapján a környezetügyért felelős helyettes államtitkár jár el a környezetvédelem és a természetvédelem szakterületén, az állami földekért felelős helyettes államtitkár pedig a földvagyon-gazdálkodás, az erdészet, a vadgazdálkodás és a halgazdálkodás területén. Szervezetileg a környezetügyért felelős helyettes államtitkár irányítja a Környezetmegőrzési, a Környezetfejlesztési, a Természetmegőrzési, valamint a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályt. Az állami földekért felelős helyettes államtitkárhoz tartozik a Földvagyon-gazdálkodási, az Erdészeti és Vadgazdálkodási, valamint a Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály. Az erdészeti zártkörűen működő részvénytársaságok feletti állami tulajdonosi joggyakorlás a Magyar Fejlesztési Banktól átkerült a földművelésügyi miniszterhez, eljáró állami vezető az állami földekért felelős helyettes államtitkár.   Öt fokozottan védett növény 2014.07.13. A tornai vértő (Onosma tornense) fokozottan védett évelő, fás gyökértörzsű növény, pénzben kifejezett értéke 250.000 Ft/egyed. Világviszonylatban veszélyeztetett. Hazánkban a tornanádaskai Alsó-hegyen található termőhelyén a bálványfa, a gyalogakác és a fehér akác mellett az illegális fakitermelés és gyógynövénygyűjtés veszélyezteti. A pilisi len,helyesebben dolomitlen (Linum dolomiticum) fokozottan védett, csak hazánkban, a Szénás-hegycsoporton belül előforduló, aktuálisan veszélyeztetett reliktum törpecserje, 250.000 Ft/egyed pénzben kifejezett értékkel. Egyesületünk címernövénye. A fajt veszélyeztető tényező a turizmus (gyalogos, kerékpáros, természetfotós) és a vaddisznó károkozás (túrás). A tátogató kökörcsin (Pulsatilla patens) fokozottan védett évelő növény, pénzben kifejezett értéke 250.000 Ft/egyed. Az egyetlen hazai állomány egyedszáma kritikusan alacsony (in situ néhány egyed!!!). Kipusztulással veszélyeztetett nagyon ritka növényfajunk, lelőhelye a nyírségi Bátorligeten található. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) fokozottan védett, viszonylag kis termetű, szőrös évelő növény, pénzben kifejezett értéke 100.000 Ft/egyed. Hazai néhány élőhelye a Nyírségben található. Ritka, aktuálisan veszélyeztetett bennszülött növényünk. A termőhelyeken megfelelő mértékű, természetvédelmi szempontok szerinti rendszeres legeltetés szükséges. A magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica) fokozottan védett évelő növény, pénzben kifejezett értéke 100.000 Ft/egyed. Az ország északkeleti vidékein találhatók az élőhelyei. Potenciálisan veszélyeztetett, 20 Ft-os pénzérménken is látható jeles növényünk. Veszélyt jelentenek a faj számára az özönnövények, a taposás, a cserjésedés és más problémák. A június – júliusiak közül három hír (fokozottan védett csúcsragadozók, ragadozó madarak, növények), és számos korábbi hírünk is ízelítőként szolgálhat a nemzeti park igazgatóságok által ellátandó természetvédelmi kezelési és őrzési feladatok illusztrálására. A természetvédelmi kezelés tárgyai a védett természeti értékek, a védett természeti és Natura 2000 területek, a természetvédelmi őrzésnek pedig mindezeken túl a nem védett természeti értékekre és területekre is ki kellene terjednie. Dr. Temesi Géza   Három fokozottan védett ragadozó madár 2014.07.12. Hazánk legnagyobb méretű ragadozó madara a fokozottan védett réti sas, pénzben kifejezett (természetvédelmi) értéke 1 millió Ft/egyed. A réti sas szárnyfesztávolsága meghaladja a 2 m-t, testtömege 4 – 6 kg. Főleg a Dél-Dunántúlon él, de az Alföldön és a Kisalföldön is emelkedő a hazai állománya, amely már meghaladja a 200 költőpárt. A parlagi sas is fokozottan védett, pénzben kifejezett (természetvédelmi) értéke 1 millió Ft/egyed. Európa egyik legnagyobb termetű sasfaja, testhossza 80 cm, szárnyfesztávosága 2 m, tömege 3 – 4 kg. Főként az Északi-középhegységben, az Alföldön és a Kisalföldön él közel 150 költőpár. A békászó sas szintén fokozottan védett, pénzben kifejezett (természetvédelmi) értéke ugyancsak 1 millió Ft/egyed. A többi hazai sasnál kisebb termetű. Mai fészkelőállománya mintegy 40 pár, elsősorban a Bükkben, a Zemplénben, a Mátrában, Észak-Somogyban, Tolnában és a Mecsekben fordul elő. A védett és a fokozottan védett természeti értékek, így a védelem alatt álló növények és állatok természetvédelmi kezelője a nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere. A Három fokozottan védett csúcsragadozó című hírben is megemlítettük ezt a nemzeti park igazgatósági alapvető feladatot, amelyet a ragadozó madarak csak nagyszerűbbé tesznek. A ragadozó madarak kérdése sem egyszerű azonban, apróvad-gazdálkodói érdekellentétek is lehetnek, a természetvédelmi kezelési és őrzési feladatok pedig szakember- és létszámigényesek. Az élőhelyvédelem kiemelten fontos feladat nem csak a védett és a Natura 2000 területeken, hanem azokon kívül is. A különböző zavaró, veszélyeztető emberi tevékenységeken (pl. fakitermelés, sportverseny a fészkelőterületen) kívül a madármérgezés és a fiókás fészekalj kifosztásának bűncselekménye sajnos évente előfordul. A természetvédelmi őrök, az erdészeti szakszemélyzet tagjai és más rendészeti személyek, továbbá a természetvédelmi célú egyesületek is sokat tehetnek az élőhelyvédelem érdekében, valamint az ilyen természetkárosító bűncselekmények megelőzése vagy felderítése terén. Dr. Temesi Géza   A természetvédelmi elektronikus publikációk hitelessége 2014.07.09. A természet a tudomány számára is nagyon bonyolult rendszer, védelme pedig ugyancsak összetett kérdés, ezért a természetvédelem különböző területei komplex szemléleten és ismereteken nyugvó komoly speciális szakértelmet igényelnek. Az interneten százszámra találunk természetvédő, természetbarát vagy természetjáró civil szervezetektől, jogi és természetes személyektől különböző írásokat, publikációkat a természetről – természetvédelemről. Ezeknek az alapja, motivációja a természet szeretete, a megalapozott, kellő mélységű és irányú szakmai tudás azonban hiányozhat. Így aztán, kontroll hiányában vagy hiteles – vagy nem, vagy szakszerű és jogszerű, vagy nem a közzétett információ, az internetes publikáció. Még az alapfogalmak szintjén is problémák fordulnak elő, a részletekben pedig szakmai és jogi hibák, tévedések tapasztalhatóak. Ugyanakkor gyakorta egymástól veszik át az internetes anyagokat az egyesületek, honlap fenntartók, nem ritkán hivatkozás nélkül, ezért a hibás, téves, szakszerűtlen írások csak halmozódnak, és a használható anyagok mellett terjednek a hibákkal, tévedésekkel terheltek. Nem irigyelhetőek ezért az internetről tanulni vágyók vagy információkat szerzők a hibákkal terhelt megbízhatatlan információforrások előfordulása miatt. A fő probléma abban rejlik, hogy a tanulni szándékozók, ismereteket keresők – éppen az ismeretek hiányában – nem ismerik fel a tévest, a helytelent, a melléfogást, a szakszerűtlent vagy jogszerűtlent, az elévültről nem is beszélve. Arra lehet mindezekért felhívni az olvasók, tanulmányozók figyelmét, hogy csak megbízható forrásokból merítsenek természetvédelmi tudást az interneten, mert ha nem azt teszik, úgy egyrészt téves ismereteket sajátíthatnak el, másrészt mindjobban terjednek is a helytelen információk. Az internetes információforrás, közzétett anyag, publikáció megbízhatóságának felderítése nem egyszerű feladat, mert a közreadási időpont ellenőrzése mellett a közreadó és/vagy szerző (ha szerepel) adott szakterületre vonatkozó szakmai (vagy szakjogi) hitelességéről kell teljes bizonyságot szerezni. Dr. Temesi Géza   Három fokozottan védett csúcsragadozó 2014.06.13. A barna medve (Ursus arctos) [alfaja az európai barna medve (Ursus arctos arctos)] természetvédelmi értéke 250.000 Ft/egyed, a farkas (szürke farkas) (Canis lupus) természetvédelmi értéke szintén 250.000 Ft/egyed, a hiúz (Lynx lynx) [alfaja a kárpáti hiúz (Lynx lynx carpathica)] természetvédelmi értéke pedig 500.000 Ft/egyed. A barna medve főleg a Börzsönyben, a Bükkben, az Aggteleki-karszton és Zemplénben fordul elő, de észlelték már a déli határ mentén is. Visszatelepülő, látogató, alkalmi előforduló kevés példányról van szó, amelyek főleg Szlovákiából jönnek át az országhatáron. Farkasok valamivel gyakrabban fordulnak elő az országban. Szlovákiából, Horvátországból látogatnak be illetve települnek vissza, és előfordulnak Aggtelek térségében, a Bükkben, a Zemplénben, a Mátrában, a Gemencben, sőt másutt is. A hiúz a legmagasabb természetvédelmi értékű hazánkban előforduló fokozottan védett nagyragadozó, amelyből főleg rendkívüli óvatossága miatt is kevesebb példányt látni. A három fajjal kapcsolatban különböző tévképzetek, tévhitek élnek, és mindhárom fokozottan védett fajt veszélyeztetheti többek között az orvvadászat. A rádió, a TV és más, írott vagy elektronikus sajtó rendszerint publikálja, ha az ország vidéki térségeiben medvét, farkast vagy hiúzt láttak vagy jelenlétüket észlelték, és ilyenkor általában vadászokat, vadászatra jogosultakat nyilatkoztatnak. Tisztelt újságírók, riporterek, szerkesztők, sajtó! Tekintettel arra, hogy egyik faj sem szerepel a vadászható vadon élő állatfajok között, méghozzá azért nem, mert mindhárom természetvédelmi oltalom alatt álló, ráadásul fokozottan védett faj, így nem tartoznak a vadgazdálkodás – vadászat tárgykörébe. Az viszont igaz, hogy csúcsragadozókként némileg csökkentik a (hazai igen magas) vadlétszámot, időnként pedig napvilágra kerül, hogy egy-egy példány vadászok áldozatául esik. Egyedeik elpusztítása, lelövése egyébként természetkárosítás bűncselekményét jelenti, ami 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és 2013 óta már az elejtésükre vagy elfogásukra irányuló vadászati tevékenység is orvvadászat bűncselekménye. Tessék inkább a három nagyragadozóról kérdezni az illetékes állami szervet, a védett természeti értékek természetvédelmi kezelését ellátó, működési területe szempontjából érintett nemzeti park igazgatóságot! A nemzeti park igazgatóságok pedig az állami alaptevékenységi körükbe tartozó kérdésekben [481/2013. (XII. 17.) Korm. r. 42. §] szíveskedjenek nyilatkozni, tájékoztatni, állást foglalni! Dr. Temesi Géza   Mon, 12 Dec 2022 12:12:49 +0100 Tue, 29 Nov 2022 14:33:08 +0100