A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből - VÍZ

A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből - VÍZ - TERMÉSZET http://www.termeszet-vedelme.eoldal.hu/ VÍZ ÉS TERMÉSZET (víz a természetben, vizes természet) <img abp="744" alt="20201221_181347-4.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/247/20201221_181347-4.jpg" style="margin: 1px 3px; width: 80px; height: 36px; float: left;" />Kék bolygón élünk, a Föld felszínének 71 %-át víz borítja. A Föld vízburka a hidroszféra, amely bolygónknak a különböző halmazállapotú vizeket tartalmazó része. Az élet vízben jött létre, a víz a földi élet feltétele, környezeti elem, a ķörnyezet és a természet része. Olyan meghatározó élettelen anyag, amely állandó körforgást végez a talaj, az atmoszféra és a hidroszféra, illetve a szárazföldek és a tengerek között. Minden élőlénynek szüksége van vízre testanyag volta miatti fogyasztásra, részben pedig élőközegként, élettérként, élőhelyként. A víz ugyanis nem csak az életműködés szükséges feltétele, hanem térbeni élőhely is (vizes élőhely, vízi élőhely). A sótartalom szempontjából a vizek lehetnek sósvizek (sótartalom > 3 %) és édesvizek (sótartalom < 0,5 &permil;), a félsósvíz (brakkvíz) sótartalma pedig 0,5 - 30 g/l, azaz 0,5 &permil; - 3 %. A Föld vízkészletének alig 3 %-a édesvíz, amelynek kb. 80 %-a a sarki jégtakarókban található. <img abp="779" alt="20170701_151713-3-1-4.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/241/20170701_151713-3-1-4.jpg" style="width: 300px; height: 166px; margin-right: 5px; margin-left: 5px; float: left;" />A víz halmazállapota: 1) folyékony, 2) szilárd (jég, hó) vagy 3) légnemű (vízgőz, vízpára). A helyét és a megjelenési formáját tekintve a víz lehet: 1) légköri víz          1.1) vízpára          1.2) csapadék 2) földfelszíni víz 2.1) vízfolyások - folyamok, folyók, patakok, csermelyek, erek 2.2) állóvizek - tavak, mocsarak 2.3) óceánok, tengerek 3) felszín alatti víz 3.1) felszínközeli talajnedvesség 3.2) első vízzáró réteg feletti talajvíz 3.3) parti szűrésű víz (a talajvíz vízfolyással van kapcsolatban és utánpótlása több mint 50 %-ban a vízfolyásból származik) 3.4) rétegvíz a vízzáró rétegek között 3.5) nem karsztosodott kőzetek hasadékvizei ad 1.1) A levegő vízfelvevő (vízelnyelő) képessége a hőmérsékletétől függ, minél melegebb a levegő, annál több vizet képes elnyelni, a felső határértéket telítettségnek nevezzük. A légkörben jelen levő vízpárát abszolút páratartalomban (g/m³) és relatív páratartalomban (%) mérhetjük, utóbbi a felhő- és csapadékképződésben játszik fontos szerepet. A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen páratartalomra telítetté válik és megkezdődik a vízgőz kicsapódása, a kondenzáció. A kicsapódással harmat, fagypont alatt dér és/vagy zúzmara képződik. ad 1.2) A csapadék lehet hulló csapadék (szitálás, eső, esőzápor, ónos eső, havas eső, havazás/hó, hózápor, hódara, jégeső, jégdara), és nem hulló csapadék (harmat, dér, zúzmara, köd). Mindezek különböző hatásúak a természetre, a természeti területekre és értékekre, a növény-, gomba- és állatvilágra. A hulló csapadék mennyiségét mm-ben mérjük, 1 mm = 1 l/m². ad 2.1) A Föld leghosszabb folyamai a Nílus, az Amazonas, a Jangce és  a Mississippi. Magyarországon átfolyó vagy országon belüli nagy-vízfolyások a Duna, a Tisza, a Dráva, a Bodrog, a Szamos, a Hármas-Körös, a Sebes-Körös, a Berettyó, a Zagyva, a Zala, a Rába, a Hernád stb. Számtalan kis-vízfolyás, patak - csermely - ér van országunkban a Sédtől a Császár-vízen (csermely) keresztül a Kánya-érig. Az országban mindösszesen 9800 vízfolyás létezik 52.355 km hosszal, de ennek csak valamivel több mint egytizede 10 km² feletti vízgyűjtős víztest. Ezen utóbbiak együttes hossza 18.800 km. Természetes vízfolyásaink száma nem éri el a négyszázat. ad 2.2) A tó tengerekkel kapcsolatban nem álló, vízfolyás által rendszerint táplált, jellemzően édesvízű állóvízek. Utóbbi alól legszélsőségesebb kivétel a Holt-tenger 30 % körüli sótartalmú vízével. A Föld legnagyobb tava kissé sós vízével a Kaszpi-tenger (Kaszpi-tó) országunk területének közel négyszeres földfelszíni kiterjedésével. Óriástavak még például a Felső-tó Észak-Amerikában, a Viktória-tó Afrikában vagy a Bajkál-tó (legmélyebb tó) Oroszországban. A Balatonnál nagyobb tavak száma a Földön 143. Hazánk három legnagyobb természetes tava a Balaton, a Velencei-tó és a Fertő tó (amely sós tó). Mocsarakra példa lehet az Egyek-pusztakócsi mocsarak és a Merzse mocsár. Összesen az ország területének közel 2 %-án vannak természetes és mesterséges állóvizeink. Utóbbiak közül legnagyobb a második legnagyobb tavunk, a Tisza-tó (Kiskörei víztározó). Természetes tavaink száma 75. Országunkban törvény erejénél foga (ex lege) védett minden szikes tó és láp, az egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított természeti területeken kivül országos jelentőségű védett természet területnek, azon belül természetvédelmi területnek minősülnek. Egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított védett természeti területeinken (NP, TK, TT) kívül összesen 1193 láp és 397 szikes tó van, ezek tehát "ex lege" természetvédelmi területek (TT). ad 2.3) Több elmélet van a tengerek - óceánok (világtengerek) tudományában. Világóceán (globális óceán) vagy 5 - 4 - 3 óceán van-e a Földön? A tengerek száma 81, legnagyobb közülük az Arab-tenger. Vizeik átlagos sótartalma 3,5 %, félsósvízű a Balti-tenger. A Föld becsült vízkészletének több mint 97 %-át a tengerek és az óceánok teszik ki. ad 3.1 - 3.2) A talajban levő víz lehet tapadó víz (filmvíz, hártyavíz, holtvíz), kapilláris víz, vízpára (föld alatti harmat), szivárgó víz (gravitációs víz) és felszín alatti talajvíz (talajvízszinttel). Ahol a talajvíz szintje a felszínre bukkan, ott időszakos vagy állandó forrás keletkezik. Magyarországon minden 5 l/perc tartós vízhozam feletti forrás, valamint minden víznyelő törvény erejénél fogva (ex lege) védett (országos jelentőségű természeti emlék). Védett természeti területeinken kívül összesen 2730 "ex lege" védett forrás (TE) és 431 víznyelő (TE) van. A talajvíz a folyóink árterén 1-2 m, dombhátakon 8-10 m, átlagosan 3-6 m mélységben van, és jellemzően szennyezett a műtrágyázás, vegyszerezés miatt. A víz O °C-os fagyáspontja magas, így a jég megolvasztásához  sok hőenergia (olvadáshő) szükséges, ami a természetben fékezi a hőkilengéseket (termosztát hatás). A víz a fagyással tágul, legsűrűbb + 4 °C-nál, aminek vízi és vizes élőhelyi jelentősége is van. A vadon élő élővilág (növények, gombák, állatok) szempontjából a víz tápanyag és élőhely. Példaként szolgálhat, hogy a vadon élő állatfajok közül vizeinkben mint vízi élőhelyen mintegy nyolcvanöt hal- és körszájúfaj él, közülük 33 faj áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt. 24 őshonos halfaj fogható, amelyek közül 15 fajra van fogási tilalmi idő is. Mind a 18 kétéltűfajunk kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll. Nem csak a vízi növényzet számára életfeltétel a víz, hanem egyáltalán a növényvilág számára, a vizes élőhelyekhez pedig többek között a vízi madarak is erősen kötődnek. Az országban 29 nemzetközi jelentőségű vizes élőhely (ún. Ramsari terület) van 260.668 ha kiterjedéssel. Az emberiség számára szintén életfeltétel a víz, de az ember felel is a vízért teremtett világunkban. Sajnos az iparilag is fejlett országok csaknem háromszor annyi vizet használnak fel, mint amennyit a természetes vízkörforgás biztosít, és hasznosítják a rétegvizeket is. Utóbbi miatt nemkívánatosan csökken a talajvízszint. A vízszennyezés pedig súlyos probléma, okai az intenzív mezőgazdaság (műtrágyázás, vegyszerezés) és állattenyésztés, az ipari kibocsátások, az olajszennyezés, a kommunális szennyezés stb. A vizek védelme világméretű, tipikusan nemzetközi ügy, amit számtalan nemzetközi egyezmény, irányelv, stratégia szolgál. Ilyenek többek között a Ramsari Egyezmény [1993. évi XLII. törvény], a Duna Védelmi Egyezmény [74/2000. (V. 31.) Korm. rendelet], az Európai Unió Duna Régió Stratégia, a Víz Keretirányelv (VKI) számos egyedi támogató vízirányelvvel, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv (MSFD), az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezménye, a regionális tengeri egyezmények stb. Magyarország vízben viszonylag szegény országnak számít, folyóvízeink pedig alvízi jellegűek. Az ország területének 3 %-a vízterület (állóvizek és vízfolyások). Rendkívüli fontosságú ezért is a vízzel való jó gazdálkodás és a víz védelme. Sajnos legutóbb Szigetszentmiklósnál a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágat érte a környezetet és a természetet (úszólápot, élővilágot, élőhelyet) egyaránt súlyosan károsító nagy mennyiségű, ismétlődő olajszennyezés. <img abp="1126" alt="p1-panorama-tajkep.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/242/p1-panorama-tajkep.jpg" style="width: 525px; height: 89px; margin-right: 3px; margin-left: 3px; float: left;" /> Hazai értelemben a vízgazdálkodás és a környezetvédelemhez tartozó vízvédelem gyűjtőfogalma a vízügy. A vízügyi igazgatási szervek irányítása a Belügyminisztériumhoz, a Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkársághoz tartozik. A vízgazdálkodásért és a vízvédelemért felelős miniszter a belügyminiszter. A vízvédelmi - vízkárelhárítási - vízgazdálkodási feladatokat az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF, Budapest) szakmai irányítása alatt 12 területi vízügyi igazgatóság látja el, amelyek a következők: Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (ADUVIZIG, Baja) Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG. Szeged) Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (DÉDUVIZIG, Pécs) Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG, Győr) Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉVIZIG, Miskolc) Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG, Nyíregyháza) Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG, Gyula) Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG, Budapest) Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG, Székesfehérvár) Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG, Szolnok) Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (NYUDUVIZIG, Szombathely) Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG, Debrecen) A vízügyi igazgatóságok őrzési feladataikra vízügyi őrszemélyzetet, vízügyi őröket alkalmaznak. Az 1995. évi LVII. törvényben valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendeletben meghatározott, vízgazdálkodással összefüggő vízügyi hatósági jogkört ellátó vízügyi - vízvédelmi hatóságok I-fokon a területi vízügyi hatóságok: 12 kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, II-fokon az országos vízügyi hatóság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF). Helyi vízgazdálkodási hatóság I-fokon a települési önkormányzat jegyzője illetve a járási hivatal, II-fokon az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal. Környezet- és természetvédelemmel összefüggő vízügyi jogszabályok 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásra vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 314/2005. (XII. 25) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt- és szennyvizek kibocsátásának önellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékkeről és a szennyezések méréséről 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 366/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet a vízvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről, és egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról 13/2015. (III. 31.) BM rendelet a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 16/2016. (V. 12.) BM rendelet a közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről, vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról Helsinki Egyezmény - 130/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó, Helsinkiben, 1992. március 17-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről Szófiában létrehozott Egyezmény - 74/2000. (V. 31.) Korm. rendelet a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló, 1994. június 29-én, Szófiában létrehozott Egyezmény kihirdetéséről 213/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó, Helsinkiben, 1992. március 17-én aláírt egyezményhez kapcsolódó Víz és Egészség Jegyzőkönyv kihirdetéséről 2021. január © Dr. Temesi Géza     Mon, 12 Dec 2022 12:13:00 +0100 Tue, 29 Nov 2022 14:33:08 +0100