A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből

A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből - ÉRDEKES TERMÉSZET http://www.termeszet-vedelme.eoldal.hu/ ÉRDEKES HAZAI TERMÉSZET Érdekes a természet, kíváncsiságot kiváltó, figyelemfelkeltő, szép látnivaló. Az ember számára érdekes, ami a természetben természetes. A természet érdekes a színeivel, a tájaival, élő és élettelen természeti értékeivel, az élők tulajdonságaival, életjelenségeivel, biodiverzitáson (biológiai sokféleségen) alapuló létével, amely létet az inváziós fajok (özönfajok) veszélyeztetik. Az &bdquo;érdekes” melléknév (mint jelző) másik, kissé mesterkélt értelmezése is lehetséges egy további jelentéssel: érdekes, vagyis érdek tárgyát képező, érdekkel terhelt természet. Az embernek érdeke, érdekeltsége fűződik a természethez, létezik arra hatással lévő gazdasági érdeke és van természetvédelmi érdeke. Utóbbit a természetvédelmi oltalom, annak fokozata, természeti értékek esetén az egyed pénzben kifejezett értéke jelzi. Lássuk mi a legérdekesebb számunkra a növények és az állatok országában! A hazai érdekes természet különböző mértékben mindenütt jelen van. Országunk területének 7,4 %-át kitevő települési belterületeken közvetlen emberi környezetben is vannak természeti és védett természeti értékek, vakondtól a vetési varjúig, lágy szárú növényektől a cserjéken keresztül a fákig [természeti érték fogalmát lásd 1996. évi LIII. törvény 4. § a) pont]. Az országterület 57,1 §-a mezőgazdasági terület, ahol szintén jelen vannak a természeti értékek annak ellenére, hogy az intenzív mezőgazdálkodás, állattenyésztés, vegyszerezés kedvezőtlen feltételeket jelentenek számukra. Kedvezők viszont az erdőterületek, erdősültségünk 2020-ban 20,84 %-os. Erdeink közel egynegyede azonban akácos. Érdekes adat a második említett értelemben, mert ütközik a gazdasági és a természetvédelmi érdek. A fehér akác ugyanis inváziós fafaj, és egyben hungarikum. Legkedvezőbb feltételeket az ország 9,1 %-át kitevő egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított védett természeti területek, valamint az azokkal részben átfedésben levő Natura 2000 területek jelentik. Utóbbiak védett természeti területeken kívüli területaránya az országterület 12,9 %-a. Ha figyelembe vesszük az egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított védett természeti és Natura 2000 területeken kívüli &bdquo;ex lege” védett természeti területeket is, akkor kerekített adattal az országterület több mint 22 %-a területi kiemelt oltalom alatt áll. Erdeinkben a védett, a fokozottan védett és az azokon kívüli Natura 2000 területek összesített aránya az erdőrészlet-területekkel számolva közel 42 %-os. Mérlegelve a vázolt adottságainkat - a nem védett de nem is akácos erdeinket és a vízterületeket is figyelembe véve - Magyarország területének közel egyharmada mondható kedvezőnek az első értelemben vett érdekes természet számára. Ami a természet területeit illeti, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény természet általános védelmével foglalkozó II. Része a 15. § alatt foglalkozik a természeti terület kérdésével, és a természetvédelemért felelős miniszter, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter együttes feladataként írja elő a természeti területek jegyzékének közzétételét. A két miniszter egy évtizede egyazon miniszter, a feladat pedig negyedszázada végrehajtatlan.  A vadon élő növény- és állatfajaink általános védelem vagy kiemelt természetvédelmi oltalom alatt állnak, utóbbiak jogszabályban meghatározott pénzben kifejezett értékkel, ami a védelem súlyát fejezi ki. Magyarországon minden őshonos denevér-, kétéltű- és hüllőfaj kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll, hasonlóan madárfajaink 96 %-a, emlősfajaink 67 %-a, halfajaink 53 %-a. A lepkék esetében például ez az arány 8-8,5 %, bogárfajok esetében pedig már csak kb. 3 %. Hazai növényfajainknak mintegy egynegyedére vonatkozik a kiemelt természetvédelmi oltalom. Sokszínű a természet, a sokszínűség számtalan fajra is jellemző. A színek különböző árnyalatai, a színjelenségek a növények, a gombák és az állatok országában egyaránt jellemzően jelen vannak. A fajok többsége a színeivel alkalmazkodik a környezetéhez is, de az állatok színlátását nem ismerjük. A természet élő hangjai madaraktól, emlősöktől, kétéltűektől, rovaroktól és más lényektől származnak. A természet változó, megújuló, látványos, helyváltoztató, mindezeket kiragadott példákon érdemes tárgyalni. NÖVÉNYEK A növények országában (flóra) a telepes növények és a szövetes növények között átmenetet képeznek a mohák, a szövetes vagy magasabbrendű növények pedig lehetnek virágtalan növények (példa a harasztok) és virágos növények. A mohák és a virágtalan növények spórával szaporodnak. A mohák törzséből 77 faj védett meghatározóan 5.000 Ft/egyed, illetve 4 faj 10.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel. A harasztok törzsében 5.000, 10.000, illetve 50.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel 37 fajunk védett, 100.000, illetve 250.000 Ft/egyed értékkel pedig 7 faj fokozottan védett. A virágos (magvas) növények magkezdeményeik védettsége, virágszerkezetük alapján nyitvatermők vagy zárvatermők, a zárvatermők a magból kifejlődő sziklevelek száma szerint egyszikűek vagy kétszikűek. <img abp="1471" alt="csikofark.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/296/csikofark.jpg" style="margin: 3px 6px; width: 250px; height: 188px; float: left;" />A nyitvatermők főleg örökzöld fák és cserjék, közéjük tartoznak a páfrányfenyő (a legősibb fafaj), a fenyők és a tiszafa. A nemiség szempontjából többnyire egylakiak és virágjuk egyivarú. Hazánkban őshonos a tiszafa, a közönséges boróka, öt fenyő fafaj, valamint a 100.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel fokozottan védett csikófark. Utóbbi kétlaki örökzöld törpecserje pikkelyes levelekkel és zöld, szintén fotoszintetizáló szárakkal (lásd a képen). Kétlaki a közönséges boróka is, amelyre jellemző, hogy a hímivarú (porzós) és a nőivarú (termős) virágú egyedek habitusa egymástól eltérő, a hímvirágúak felegyenesedők, a termősvirágúak elterülők. A zárvatermő növények szaporodása lehet ivaros és ivartalan (vegetatív), a nemiség szempontjából pedig megkülönböztetünk egylaki, kétlaki, háromlaki és poligám fajokat. A virág lehet egyivarú és kétivarú, az egyivarú hím- (porzós) vagy nő- (termős) virág. A kétlaki növények hímvirágú és nővirágú példányai rendszerint formájukban is különböznek egymástól, például a páfrányfenyőnél a hímvirágúak nyúlánkak, a nővirágúak terebélyesek. A zárvatermők törzséből 5.000, 10.000, illetve 50.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel 574 fajunk védett, 100.000, illetve 250.000 Ft/egyed értékkel 79 faj fokozottan védett, a (kikeleti) hóvirág pedig az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj. ÁLLATOK Az állatok országában (fauna) érdekes a mozgás, a helyváltoztatás, ami az állatvilág nagy részének alapvető tulajdonsága és lehet aktív vagy passzív. A gerinctelen többsejtűek izmokkal mozgása történhet bőr alatti izomrostokkal (pl. giliszta), haslábbal (csigák), mászással és hátra úszással (rákok), repüléssel és mászással (rovarok) stb. A gerincesek izmokkal mozognak szárazföldön, vízben vagy levegőben. A szárazföldi mozgás láb nélkül csúszással (pl. kígyófélék), lábakkal (végtagokkal) talpon vagy ujjon járással, futással, ugrással, mászással, a vízben mozgás jellemzően uszonyokkal, a levegőben mozgás repüléssel (madarak, denevérek) történhet. A madarak evezőszárnyú repülése a szárnyak lecsapásából és gyors elcsavarodásából, majd felemeléséből áll. Van siklórepülés, sólymok zuhanórepülése hátranyilazott szárnyakkal. A helyben repülés egyik módja a szitálás a szemben fújó szélben (ragadozó madarak zsákmánylesése), a másik a forgószárnyú repülés (a szárny fekvőszárú nyolcast ír le). Jellemző forgószárnyú repüléssel repülnek az Amerikában élő kolibrik, amelyek szárnycsapkodással minden irányba (hátrafelé is) és helyben is képesek haladni. Mozdulatlan szárnyú repülés a vitorlázó- és siklórepülés. A gerinctelenek világában egyedül a rovarok osztálya repülős. A szárnyatlan rovarok és a kétszárnyúak kivételével a legtöbb rovarnak két pár szárnya van. A lepkék között a szenderek a legjobb repülők, vándorlepkeként több ezer km-t is képesek megtenni. A hazai 2021 év rovara a Pécs környékén át is telelő vándorlepke, a kacsafarkú szender úgy szívogatja a nektárt, hogy szárnyaival csapkod mint a kolibri, ahogyan az a kép alapján érzékelhető (fotó forrása: Pixabay). <img abp="1708" alt="nature-2398814_1280.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/309/nature-2398814_1280.jpg" style="margin: 3px 5px; width: 275px; height: 160px; float: left;" /> Érdekes az állatok násza és szaporodása. Létezik ivartalan (ivarsejtek nélküli) szaporodás (monogonia) is a csalánozók és a gyűrűsférgek körében hasadással vagy bimbózással. Az ivaros szaporodáson belül nem csak a madarak, de a hüllők többsége is tojással, a békafajok zöme pedig álpárzással (amplexus) és külső megtermékenyítéssel szaporodik. Az ember által legközvetlenebb módon megtapasztalható érdekes életjelenség a magasabb rendű állatok násza: a madarak násztánca, kotlása, költése, a galambok turbékolása, búgása, a nyestek hangos nászjátéka, a vadászható emlősfajoknál a szarvasbőgés, a dámbarcogás, az őzbak üzekedéskor adott jellegzetes hangja, rigyetése, a róka, az aranysakál és a nyestkutya tüzelése-koslatása, a vaddisznó búgása, görgése, a fokozottan védett vadmacska és hiúz pacsmagolása, a medvék ösztrusza (ivarzása) stb. <img abp="1819" alt="varju-feher-tollakkal.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/288/varju-feher-tollakkal.jpg" style="margin: 5px 6px; width: 250px; height: 235px; float: left;" />Érdekes és látványos a rendkívül népes madárvilág, tollas-csőrös, tojással szaporodó, kb. tízezer fajukból az öt röpképtelen kivifaj kivételével szárnyalók. A madárvilágban nem csak az énekesek szólalnak meg, számtalan széphangú madárfaj létezik. Költöző madarunk a fehér gólya, kötődik az emberhez, forgalmas lakott helyen is  zavartalanul költ. Szinte minden madár érdekes, a széncinkétől a túzokig, a sárgarigótól a vándorsólyomig, a szajkótól a gyurgyalagig. A téli képen vetési varjú látható néhány fehér tollal. A madarak rendszertani osztályában a 25.000, illetve 50.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű védett fajok száma 264, a 100.000, 250.000, 500.000, illetve 1.000.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű fokozottan védett fajok száma 95, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős 25.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű madárfajok száma pedig 44 (például házi veréb, kárókatona, seregély). A kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló madárfajok száma az előző adatokat összesítve 403. További 16 madárfaj vadászható apróvad, de az erdei szalonka vadászati idény nélkül, a parlagi galamb pedig nem védett, nem is vadászható. Gyakorlatilag ennyi madárfaj él, fordul elő országunkban, de vannak felbukkanó további fajok is. Rendkívül változatos életmódú és testméretű állatok az emlősök. Vannak közöttük például fán élők és vízi életűek, repülők és tojásrakók, grammokban és száz tonnában mérhető testtömegűek egyaránt. Magyarországon közel 90 emlősfaj él, köztük van számos aktívan repülő emlős (denevér) is. Az<img abp="1846" alt="m4.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/291/m4.jpg" style="margin: 3px 6px; width: 228px; height: 300px; float: left;" /> emlősök osztályában 40 védett faj van 25.000, illetve 50.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel, a fokozottan védett fajok száma 100.000, 250.000, 500.000, illetve 1.000.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel összesen 18. Az Európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj 25.000 Ft/egyed értékkel a mezei hörcsög. Az 59 kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló faj közül 28 denevérfaj. 16 emlősfajunk vadászható, 6 nagyvad és 10 apróvad. Legkisebb testű őshonos emlősfajunk a védett törpeegér és törpecickány (3-7 g), legnagyobb a vadászható gímszarvas és vaddisznó (1-2 q). A képen látható európai mókus ugrás közben a farkával egyensúlyoz, de léteznek repülőmókus-fajok is, érdekes állatok. A hüllők osztályában a 25.000, illetve 50.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű védett fajok száma 10, a 100.000, 250.000, 500.000, illetve 1.000.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű fokozottan védett fajok száma 5, így 15 faj áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt. A legmagasabb értékű a parlagi vipera, második a haragos sikló. Egyetlen őshonos teknősfajunk mellett létezik egy veszélyes inváziós hüllőfaj Magyarországon is, a vörösfülű ékszerteknős. A kétéltűek osztályában a 10.000, illetve 50.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű védett fajok száma 17, 100.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű fokozottan védett faj az alpesi gőte. A kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló hüllők száma így összesen 18. Békákról, varangyokról, gőtékről, unkákról, szalamandráról van szó, de a varangy és az unka is béka. A puhatestűek törzsében 2.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű védett állat is van, az éticsiga. Az 5.000, 10.000, illetve 50.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű fajok száma 41 (39 csigafaj és 2 kagylófaj), így a védett puhatestűfajok száma 42. 100.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel fokozottan védett 2 csigafaj. A kiemelt természetvédelmi oltalom alatti puhatestűfajok száma tehát együtt 44. A hazai állatvilágból is a legnagyobb, 35.000-re becsült fajszámú és legnépesebb ízeltlábúak törzsében az 5.000, 10.000 Ft, illetve 50.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű védett fajok száma 596, a 100.000, illetve 250.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű fokozottan védett fajoké pedig 55. A kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló ízeltlábúfajok száma így összesen 651, mellettük 6 hangyafaj bolyai (fészkei) is védettek. A legmagasabb 250.000 Ft/egyed értékű 8 lepkefaj és egyik legnagyobb bogarunk, a remetebogár. A még nagyobb nagy szarvasbogár védett faj. A hazai bogárfajok száma mintegy 6.400. Az ízeltlábúakhoz tartozik többek között a rákok osztálya. Az érdekes tízlábú rákok rendjével kapcsolatban van a hazai természetben sajnos negatív jelenség is. Három védett őshonos rákfajunk mellett azok táplálékkonkurenseként a leggyakoribb idegenhonos inváziós rákfaj a cifrarák, amely ivartalan szaporodásra is képes, és a letális rákpestis tünetmentes hordozója. <img abp="2072" alt="tiszavirag-1.jpg" src="/img/picture/289/tiszavirag-1.jpg" style="margin: 5px 6px; width: 250px; height: 170px; float: left;" />Ízeltlábúak a kérészek is, köztük Európa legnagyobb kérészfaja a tiszavirág. A képen látható tiszavirágzás (a rajzás) érdekes természeti látványosság. Pete → majd 3 év lárvaállapot (nimfa) → szubimágó → pár órás esti (tiszavirág-) életű imágó az egyedfejlődés útja bábállapot nélkül. Kérész a tejfehér szárnyú dunavirág (fehér kérész) is. Mindkét faj védett 10.000 Ft/egyed értékkel. A halak vízi világa kopoltyús, úszós, ikrás érdekes élővilág. Több mint 80 vizeinkben előforduló halfaj közül 5.000, 10.000, illetve 50.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel 24 őshonos halfaj védett, 100.000 Ft/egyed értékkel 6 faj, 250.000 Ft/egyed értékkel pedig a lápi póc fokozottan védett. 27 őshonos halfajunk fogható, 7 inváziós halfaj él vízeinkben. Legszínesebbnek tartott halaink a naphal, a compó és a vörösszárnyú keszeg. Érdekes a halak osztálya mindkét értelemben, a horgászok országos száma egy nagyságrenddel több mint a vadászoké. Zárszóként szolgálhat, hogy minél magasabb pénzben kifejezett értékű a növény- vagy állatfaj egyede, annál nagyobb érdek fűződik az adott faj védelméhez. Érdekes is a megszokott értelemben a természet. A menüpont alatt nyújtott információk a mindkét értelemben vett &bdquo;érdekes” természet iránti érdeklődést kívánják a kedvező irányokban erősíteni. 2021. február   Mon, 12 Dec 2022 12:12:47 +0100 Tue, 29 Nov 2022 14:33:08 +0100